Szlovén–olasz kiruccanásunk második részéhez érkeztünk. A piranos napunk után átugrottunk Triesztbe olasz kávéért, pár percet eltöltöttünk a prosecco nélküli Proseccóban, visszafele pedig Koperben is köröztünk egy kicsit.

Trieszt, kávé, guggolós vécé

Trieszt korábban sosem kápráztatott el. Lehet azért, mert mindig 40 fok volt, és inkább a tengerben lettem volna, mint egy városban. A december végi hangulata valahogy sokkal jobban bejött. Kis sétálgatás után letelepedtünk egy kávézóban.

Az olasz jellegű cappuccino határozottan hiánycikk Montréalban. Persze, persze, lehet kapni cappuccinót itt is, csak épp teljesen más az íze. Ezért már nagyon vártam, hogy végre megint ihassak egy igazi olasz kávét. Azok a legjobbak.

Finom kávé, finom szendvics, de elégedettségünket gyors ledöbbenés követte. Megláttuk a hely egyetlen vécéjét. Guggolós! Ezer éve nem találkoztam ilyennel. Sosem értettem az olaszokban, miért ragaszkodnak ennyire ezekhez az őskori szerkezetekhez. Sikerült nem összepisilnem magam rajta, de azért legközelebb nem szívesen próbálkoznék. Jó tanács, ha az olaszoknál jársz: keresd meg a vécét a helyen, mielőtt leülsz és rendelsz.

Proseccóban proseccót

A vécé-incidens után kisétáltunk a kikötőbe, lőttünk pár fotót a napsütésben, majd Prosecco felé vettük az irányt. Ide csak azért akartunk menni, hogy elmondhassuk, hogy december 31-én Proseccóban ittunk proseccót. Le kell, hogy lombozzalak titeket: nem sikerült.

Prosecco Trieszt külvárosi részéhez tartozik, korábban önálló városkaként létezett. Itt készítettek proseccót először, a 16. században. Ma már a proseccónak külön régiója van szőlőültetvényekkel és kóstolási lehetőséggel, de ez bizony nem Triesztnél található, hanem Velencénél. Nekünk igazán megfelelt volna egy proseccói, kevésbé igényes prosecco is, de Proseccóban az égvilágon semmi sem volt nyitva december 31-én. Találtunk azonban egy templomot, előtte egy autót, annak tetején pedig egy macskát. Ezek voltak a főbb látványosságok itt.

Kilátópont és Koper

Visszafelé leparkoltunk egy kilátópontnál, ahol ismét tengert fotóztunk, aztán Koperben séta, kávé és naplemente. Itt nem töltöttünk sok időt, még a kávézás is gyorsnak számított hozzánk képest. A szilveszteri vacsit már Piranban ejtettük meg, éjfélkor pedig a szálláson koccintottunk.

Leave a Reply

Back to Top