Aki követ Instagramon, láthatta, hogy nemrég megosztottam Story-ban egy képet, amin egy másodkézből szerzett farmerben és blézerben feszítek, kiegészítve egy két éves, rengeteget hordott cipővel és egy szintén több éve vásárolt sállal. Ez önmagában nem is igazán érdekes, a plusz infó a történetben annyi, hogy eldöntöttem: nem szeretnék többet fast fashion boltokban ruhát vásárolni.
Tudatosság, hulladékcsökkentés
Az elmúlt másfél évben kezdtem jobban odafigyelni arra, hogy kevesebbet fogyasszak, kevesebb szemetet termeljek. Kevesebb szemetet a mindennapjaimban, az öltözködésemben, utazás közben, a konyhámban, a fürdőben. Eddig is próbáltam beszerezni a ruháimat használtruha-boltokból, a kiegészítőket pedig magyar tervezőktől. Sőt, barátokkal, kollégákkal, családtagokkal is állandóan cserélgettünk, így egy csomó olyan ruha/cipő van a szekrényemben, amit valakitől kaptam.
A tavaly vásárolt ruhadarabjaim közül talán 5 származott olyan márkáktól, akik nem kifejezetten fenntarthatók. Na, ezt a számot szeretném én nullára csökkenteni. Imádok öltözködni és variálni a ruháimat, tehát számomra nem opció, hogy évekig nem veszek semmit. Viszont, ha vásárolok, akkor azt tudatosan teszem, és biztos, hogy csak olyat választok, amire szükségem van és szeretem hordani.
Inspiráló blogok
Aki jobban beleásná magát a „Mi a baj a fast fashionnel/ruhaiparral?” témába, annak tudom ajánlani a Holyduck blogot. Engem nagyban inspirált ez a blog abban, hogy tudatosabb legyek, sőt olvastam olyan magyar márkákról itt, amikről előtte sose hallottam. A magyar tervezők által készített kiegészítőimet nagyon szeretem, ezért egyszer majd szentelek ennek a témának is egy külön bejegyzést.
Másik kedvenc blogger-vloggerem a dán Signe, a Use Less blog szerzője. Csodálatos, minimalista stílusa mellett komoly támogatója a fenntartható márkáknak (divat, smink) és a használt ruháknak. Velem ellentétben a varrásban is eléggé otthon van, ezért láthatunk nála ruhaátalakításokat is.
Fenntartható márkák, helyi tervezők
Fenntartható márkákból szerencsére elég nagy a választék Európában és itt nálunk, Észak-Amerikában is. A webshopokon könnyen, gyorsan, célzottan lehet kutatni bizonyos ruhadarabok után. Van, akinek ütközik az elveivel, hogy messziről rendelje meg és feleslegesen utaztassa a fenntartható ruhát, és inkább a helyben elérhető termékek közül válogat. Ez is egy megoldás. Nekem jelenleg belefér például az, hogy az USA-ból rendelek Montréalba egy használtruha-webshopból. Azon vagyok persze, hogy felfedezzem szép lassan a helyi tervezőket, hogyha szükségem van valamire, tudjam, hova forduljak.
Budapesten ez már nagyon könnyen ment. Ha épp egy hátizsák kellett, átnéztem 5-10 magyar tervező webshopját és tudatos átgondolás után kiválasztottam a tökéletest. Mióta Montréalban élek, ez még így nem működik. Örülök, ha kitalálom, hogy hova menjek kontaktlencse folyadékért, seprűért, lefolyószűrőért vagy láncolajért a biciklihez. Tehát amint megvannak a fontos dolgok, és berendeztem a lakást, lesz időm a helyi tervezőkre is:)
Használt ruhák
A fenntartható/tervezői daraboknak persze az ára is magasabb, úgyhogy első körben a second handet részesítem előnyben. A téli időszakra pedig szerintem majd helyi márkákból válogatunk, végül is itt egy egész ország, ami téli cuccokra specializálódott.
Míg Budapest igazi használtruha-nagyhatalom, Montréal utcáin azért nincs minden sarkon egy Háda vagy egy Cream. Itt vintage boltok és garázsvásárok uralják a terepet. Alig várom, hogy felfedezzem mindet!
Az alábbi képen pedig egy nyári outfit látható. A kedvenc, Hádából szerzett felsőm és a farmerszoknya, ami nagymamám padlásáról került elő, továbbá a szlovén macska, aki nem maradt egy helyben. A topot és szoknyát is imádom, utazáskor mindig helyet kapnak a kézipoggyászban, már sok országot bejártak velem.
Anyagminőség
Akár fenntartható márkáktól vásárolok, akár tervezőtől vagy használtan, mindig az az első, hogy milyen anyagból készült az adott termék. Minden ruhát, amit el lehet készíteni pamutból, lenből, gyapjúból, selyemből, egyéb természetes anyagokból, azokat nem veszem meg akrilból, poliészterből, poliamidból. Nadrágok, pulóverek, pólók, zoknik, sálak, sapkák, fehérnemű…
Próbálom a felesleges műanyagot csökkenteni az életem minden részén, így a ruháknál is. Ha mégis valamiből műanyagot kell vennem később, például vízálló cuccok, sportcuccok, bikini, esetleg sportcipő, az újrahasznosított műanyagból készült termékeket preferálom. Bőrnél is az újrahasznosítottat fogom keresni, vagy használtan veszem meg.
Kis lépések, egyre kevesebb szemét
Úgy gondolom, hogy a hulladékcsökkentést kis lépésekkel érdemes kezdeni, újabb és újabb jó szokásokat kialakítva a mindennapokban. Én a legelején azzal kezdtem, hogy nem vettem többet műanyag palackos vizet, üdítőt, viszont vettem egy üvegkulacsot, amiben csapvizet viszek magammal, ha útközben szomjas lennék. Télre van termoszom is a kedvenc teáimhoz. Még egy korai lépésem volt, hogy a boltban a zöldségeket és gyümölcsöket a saját vászon szütyőmbe (zseniális ez a szó) raktam, amiknek egy részét a nagymamám varrta régi párnahuzatokból. Ha otthon hagytam a szütyőt, anélkül vettem meg mindent.
Mindig egyre több és több dolgot cserélek le hulladékmentesre, vagy rájövök, hogy egyáltalán semmi szükségem valamire, amire korábban még volt, ezért, miután elhasználom, nem veszem újra. Nem a teljes hulladékmentesség a cél rögtön az első percben, csak el kell indulni valamivel, ami épp beépíthető az életmódodba, a többi lehetőségnek még később is utánanézhetsz.
Ha szeretnél még többet megtudni a fenntartható divat témájáról, nézd meg Youtube-on az erről szóló videónkat. Illetve hallgathatsz minket Spotify-on, Apple Podcasts-on, Google Podcasts-on vagy a kedvenc podcast appodon:)
1 thought on “Fast fashion helyett fenntartható divat”