Már több mint két hete beköltöztünk montréali albérletünkbe. Bútoraink még alig vannak, de rendületlenül azon dolgozunk, hogy minél gyorsabban minél barátságosabbá tegyük a kuckót.

Az itteni lakásokban nem minden egészen ugyanolyan, mint amit Magyarországon megszoktunk. De hát épp az a jó a költözésben, hogy nap mint nap tanul és tapasztal valami újat az ember. Rögtön első nap olyan tudásanyaggal gazdagodtam, mint például mosogatógép és szárítógép használata. Igenis nagyon fontos tudni, hogy mit nem rakhatunk be a mosogatógépbe és a szárítógépbe. És ez csak a kezdet!

Mosoda

Ahogy azt az amerikai filmekben és sorozatokban látni szoktuk, mindenki megy a kis zsákjával, kosárkájával a mosodába. Nos, ez itt Montréalban is elterjedt szokás. A lakások nagy részében, amiket megnéztünk, nem volt mosógép, viszont volt 10 gép az alagsori mosodában. Engem valahogy nem vonz ez a nagy közös mosoda ötlet, tehát végül lakásválasztásnál a saját mosógép is szempont volt. Egyébként ebben a házban is van lenti mosoda, de szerencsére betuszkoltak egy mosógépet a fürdőbe, grátisznak pedig egy szárítógép is van a tetején.

Szárítógép

Magyarországon azt hiszem, sosem jártam olyan lakásban, ahol szárítógép lett volna. Elég nagyszerű kütyünek tűnik. Télen biztos hasznát fogom venni, amikor a hótól majd az ablakon sem látok ki és minden csupa pára.

Ugyan a ruháim nagy része címke szerint nem szárítógép-kompatibilis, de ha csak ágyneműt, törülközőt szárítunk, már azzal előrébb vagyok.

Zuhany

Az USA-hoz hasonlóan, itt is fixen a falra rögzítik a zuhanyfejet. Nincs zuhanycső. Aláállsz, és akár mindkét pracliddal dörzsölheted habtestedet, miközben fejhangon dalolászol valami vidámat. Sok magyar lakásban szokott lenni zuhanyfejtartó, amivel szintén működik a kétkezes mutatvány, de az én lakásomban ilyen sosem volt. Azt hittem, nehezebb lesz megszokni, de egyáltalán nem zavar. Persze, én nem dalolászom zuhanyzás közben. Csak ablakmosás közben. Leginkább Nightwish-t.

Tűzlépcső

Van ez a tűzlépcső-mánia. Biztos hasznos, de annyira rusnya szegény. Legalábbis amiket én itt láttam, azok voltak. A 7-8 lakásból, amiket megnéztünk, talán kettő volt tűzlépcső-mentes, mert a toronyházakban nincs ilyen. Mi egy négyemeletesben lakunk, szóval meg kell barátkoznom vele. A konyhánk és a vendégszoba ablaka néz egy belső udvaros tűzlépcsőre. Azt hiszem, függönyök és növények szoros barátsága fogja megmenteni a helyzetet.

Ágynemű

A magyar ágynemű-méreteknek híre-hamva sincs errefelé. Minden franciaágyban egy nagy takaróval kell takarózni. Csakhogy nálunk sose vált be a közös takaró, mert folyton lehúzogatjuk egymásról éjszaka. Úgyhogy vettünk két darabot a lehető legkisebb takaróból, ami 163 centi széles. Legalább nem panaszkodhatunk, hogy nem jut elég saját takaró.

Kaputelefon

Úgy juthat be a házba bárki, hogy megnyomja a kapucsengőt a ház bejáratánál, és a telefonunk csörög. Tudunk beszélgetni, végül pedig megnyomok egy gombot, ami nyitja a kaput. Tehát akkor is beengedhetek bárkit a lépcsőházba, ha nem vagyok otthon. Ez jól jöhet akkor, ha az a valaki mondjuk vendégségbe jön hozzám, de valamiért még nem értem haza, és mínusz 40 van odakint. Biztos örülne, ha a lépcsőházban várhatna rám. Vagy beengedhetem a futárt, hogy lerakja a rendelt csomagomat a bejárati ajtóm elé. Itt ugyanis ez a szokás. És nem, nem fogja ellopni senki.  

Hozzászólás

Back to Top