Írok kicsit arról, mi történik a városban mostanában, hogyan alkalmazkodunk a több mint három hete tartó karanténhoz, milyenek az új, megváltozott mindennapok.
Jelenlegi helyzet a városban
- Mikor ezt írom, Kanadában hamarosan 16.000-re emelkedik a betegek száma. Ebből majdnem 8000 Québec tartományban található, amiből pedig majdnem 3500 itt, Montréalban.
- Az iskolák március 14-én zártak be, akkor kezdtek el átállni a cégek is home office-ra.
- Március 23-án minden olyan üzlet és cég bezárt, amely nem létfontosságú. Nyitva maradhatnak többek között az élelmiszerboltok, gyógyszertárak, fűboltok, alkoholboltok, állateledel-boltok. Amelyik cég tud működni online, az persze folytathatja a munkát, akár létfontosságú, akár nem.
- A parkok még nyitva vannak, de a nagyobbakban rendőrök ügyelnek rá, hogy ne bandázzanak az emberek, mert ezt állítólag nem sikerült eddig betartaniuk. Pedig már nagyon régóta mondogatják nekünk a hírekben, hogy fontos a szósöl disztencing!
- Építettek a városban egy tesztelőpontot (vagy többet?), ahol napi több ezer embert tudnak tesztelni anélkül, hogy időpontot kelljen kérni. Bárki, akinek tünetei vannak vagy utazásból tért haza, odasétálhat vagy odahajthat kocsival és letesztelik.
Hogy telnek az új mindennapjaink?
Home office és online tanfolyamok
Panzi itthonról dolgozik, nekem pedig szünetel a cicaszittelős munkám, amivel az elmúlt fél évben foglalkoztam. De mivel ez nem teljes állás, eddig is sok időt töltöttem itthon.
Annyit változtattam az eddigi rutinomon, hogy több online tanfolyamot is elkezdtem egyszerre. 1 hónapig ingyen tudok tanulni. Még nem tudom, fogok-e fizetni érte, ha ez letelik. De addig is, kihasználom minden percét.
Szombattól szerdáig be vagyok táblázva, összesen heti 16 órát töltök tanfolyamozással és nagyon-nagyon élvezem. Fotózást, videózást, grafikai tervezést, marketinget, Photoshopot és Illustratort tanulok.
A tananyag egy része már nem újdonság, de elég részletesen belemegy a témákba, úgyhogy már tanultam csomó mindent. A tanfolyamok meghatározott időpontban indulnak, így ehhez igazítom a heti rutinomat is. Csütörtök és péntek a pihenőnapom, illetve általában akkor írom a blogposztokat.
Panzi a nappalit és az étkezőasztalt megkapta munkaállomásnak, én meg áthelyeztem a bázisomat a hálószobába. Az ágyon üldögélve tanfolyamozok és blogolok. Az ágy mellett pedig pont elférek, ha jógázni támad kedvem.
Főzés és ételrendelés
Boltba nem járunk. Átálltunk arra, hogy online rendelünk heti egyszer, vagy amikor a legközelebbi időpontot kapjuk. Kicsit trükkös. Az elején még 5 nap múlva szállítottak, most már 12-nél tartunk.
Sőt, az is meglepetés, mit hoznak és mit nem. Most például nincs itthon se tojás, se liszt, se só. Ezeket vagy már nem is tudtam rendelni, vagy rendeltem és nem hozták.
Panzi át szokott menni a szemben lévő pékségbe kenyérért meg péksütiért. Kiderült, hogyha korán megyünk, még tojást is kapunk!
Rengeteget főzök. Nagyon ügyelek rá, hogy egészségesen és változatosan együnk. Kísérletezek új alapanyagokkal, új recepteket találok ki, olyanokat főzök és sütök, amiket évek óta nem. Például palacsintát. Hát igen, a főzés az egyik szórakozásom ezekben a napokban, és tudom, ezzel nem vagyok egyedül.
Séta
Komolyan vesszük ezt az otthonmaradás dolgot. Ha nem muszáj, nem akarok több ezer fertőzött között mászkálni a városban. Heti egyszer szoktam sétálni a parkban. Ez az egyetlen alkalom, mikor kilépek az ajtón. Még mindig szabad egészségügyi céllal sétálgatni vagy futni, csak tartsd közben a távolságot. Mivel forgalmas úton lakunk, nem olyan egyszerű kijutni a kietlenebb helyekre, parkokba.
Én tényleg nagyon szeretném tartani a 2 métert az utcán, de borzasztó nehéz, ha még mindig van olyan ember, akit ez az egész nem érdekel.
***
