Nyitok egy kategóriát, MacsKrónikák címmel. Itt lesz mindenféle bejegyzés cicáról, akinek még nincs neve. De hamarosan lesz:)
Elmentünk cicanézőbe, pléddel kibélelt kosárral, a mínusz 6 fokban. Először a buszmegállót nem találtuk, aztán leszálltunk, az utcát sem találtuk. Épp leszólítottam egy bácsit, hogy hol az utca, és akkor szembesétál a gazdi. Épp megy hazafelé, hogy ugye mindjárt érkeznünk kell. Á, csodás.
Felmegyünk, cica köszön. Leülünk, cica jön oda, dörgölőzik. Ha lefektetem az ölembe, ott marad. Dorombol, dugja a fejét. Hazaviszem:) És hazahoztam.
Drágaság szótlanul tűrte a buszt, a másik buszt és a trolit is. Kicsit vacogott néha, de a buszon már jól volt.
Hazaértünk, kivettem a dobozból. Laposkúszás, be a kanapé mögé. A másik kedvenc helye az ágy alatt. Néha körbejárkál, aztán visszabújik. Előbb idejött a géphez, nyúlok felé. Szaglász, közben morog. Ajajaj.
Nézi magát a tükörben, kaját nem kér. Az almot megszaglászta, és a labda nem
érdekli. Viszont a zárt erkélyajtó annál inkább.
Hát, végülis még csak fél órája van itt, csak-csak szociálisabb lesz idővel:)